A 80as évek legmeghatározóbb, legsikeresebb paródia együttese a Voga-Turnovszky duó volt, mely Voga János és Turnovszky Tamás nevével fémjelzett. Főként popparódiáikkal váltak ismertté.

1988-ban megjelent albumuk, Poppardiák címmel, melyen eredeti szerzeményeik napi aktualitásokat és általános emberi problémákat feszegetett. Paródiáikkal a 80-as évek magyar és külföldi előadóművészeit figurázták ki, ezzel egy teljesen új, sikeres műfajt teremtve.

Paudits és az ő híres kiakadása amellett, hogy rengeteg bértollnoknak és híradós riporternek teremtette meg a honoráriumát, természetesen további gúnyolódások céltáblájává vált.

A csodálatos Irigy Hónaljmirigy tehetséges komikus művészei is igyekeztek a legapróbb részletességgel rekonstruálni az akkori eseményeket.

Szerinted vicces?

Bagi Ivánnal a gimnáziumban ,,botlottak egymásba", majd számos iskolai fellépés után döntöttek úgy, hogy egy saját, önálló számmal próbálkoznak a rádiókabaréban. Jelentkeztek Sinkó Péter szerkesztõnél - ekkor még csak 1996-ot írunk -, aki másnap egy nyilvános rádiófelvételen rögtön a ,,mélyvízbe" dobta õket. A debütálás jól sikerült, hiszen onnan hívta át a fiúkat Farkasházy Tivadar és Verebes István egy esti televíziós mûsorba (MTV Zártosztály).

Gálvölgyi János

Gálvölgyi János és Gumbinger Mária gyermekeként született Budapesten, 1948. május 26-án.

Gálvölgyi János gyerekkorának "legvadabb" története:

"Ma már talán nehezen hihetõ, de kiskamasz korom legnagyobb élményét a vasárnapi villamosozások jelentették. A Csengery utcában laktunk, onnan a 6-ossal mentünk a Margit hídig, majd az akkor nagyon modernnek számító 2-essel a Boráros térig, és vissza. A mai srácok már nemigen emlékezhetnek rá, de akkoriban a budapesti villamosoknak nem ajtajuk volt, hanem egy felcsapható vaskorlát védte meg az utasokat attól, hogy lepotyogjanak.

1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fõvárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

1946. július 22-én született Budapesten, eredetileg Markstein családnéven a magyar kabaréélet egyik legnagyobb humoristája, Markos György. A nevettetés képessége családi hagyománynak számított, hiszen édesapja Markos József, ismertebb nevén Alfonzó volt. A Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, mely után a Színház- és Fimmûvészeti Fõiskolára vették fel, de tanulmányait nem tudta befejezni.

Folyamatos hiányzásai és komolytalankodása miatt két év után eltanácsolták, ehhez az eseményhez kapcsolódik egyik legendás mondása:

?Attól, hogy kirúgtak a színmûvészetirõl, még lehetek tehetségtelen."

Tanulmányait végül az ELTE bölcsészkarán fejezte be.

Kazal László

Született:
1911. február 27. Budapest, Magyarország
E lhunyt:
1983. május 10. Budapest, Magyarország

1929- Rákosi Szidi színiakadémiáján végez
1930- kartáncos a Bethlen téri színpadon
1931-33 vidéki vándorlás
1933-35 Miskolci Színház
1936- pestre kerül, kávéházi táncdalénekes
1937-1940 - Royal, Városi, és az Operettszínházban, Budai Színkör,
1938 - Tonalit Gramophon Rt.

?Hoffmann Géza 1936. július 2-án született Kõbányán, Budapesten.

?Édesanyja Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében mûvezetõ. Valószínûleg tõle örökölte kitûnõ zenei hallását.

?Édesapja Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetõje, tõle a humor érzékét kapta. Húga Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

?Általános iskolai tanulmányait a kõbányai Maglódi úti iskolában végezte.