Tudományos vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a nevetés egész szervezetedre kedvező hatást gyakorol. Segítségével testi-lelki panaszaid csökkennek, és nagyobb esélyt kapsz a hosszú, egészségben töltött évekhez.

A világ legidősebb lakói, az Andok völgyében, Vilcabambában élő inkák szerény életkörülményeik ellenére is rendkívül gyakran nevetnek. A Pakisztán mellett található Hunza-vidéken is sokan elérik a százéves életkort. Rájuk is a feltűnő jókedv jellemző. Szinte ismeretlen körükben a szívbetegség, a cukorbaj és a daganatos megbetegedések. Ezt az egészséges étrend és a testmozgás mellett a nevetésnek is köszönhetik. Kövesd példájukat, és tudatos gyakorlással tapasztalhatod a nevetés gyógyító erejét.

Elfelejtett kincs a vidámság

Számtalan nyelv és kultúra létezik a világon, de egy közös pont megfigyelhető: a nevetés minden embernél hasonló. A vidám események hatására az agy bizonyos területeiről inger érkezik a rekeszizomhoz és a légzőrendszerhez, és akaratlanul kitör belőlünk a nevetés.
A csecsemők erre előbb képesek, mint a beszédre. Rendszerint négy hónapos korukban nevetnek először igazán, de egyes megfigyelések szerint már a 17 napos baba is nevetéshez hasonló hangokat hallat. A kisgyerekek természetükből fakadóan akkor is szívből tudnak kacagni, ha látszólag semmi okuk rá. Az önfeledt játék és a világ megismerése épp elegendő ok számukra. Naponta 300 alkalommal is elnevetik magukat, míg egy átlagos felnőtt csupán húsz esetben, vagy ritkábban. Ez személyiségedtől is függ: minél szorongóbb, borúlátóbb vagy, annál kevésbé vagy képes a felszabadult nevetésre.
Nem véletlen, hogy a nevetés és a sírás között keskeny a határ. Pszichológusok véleménye szerint mindkettő a feszültség feloldásának eszköze, hatásukra megkönnyebbülsz. Olykor furcsának tűnik, ha egy kínos vagy nyomasztó esemény kapcsán nevetésben törsz ki. A magyarázat mégis meggyőző: tudat alatt szervezeted ezt az eszközt használja védekezésképpen, nehogy veszélyes tünetek lépjenek fel a stressz hatására.

Bevált recept tetőtől talpig

Alig találsz olyan szervet, melynek működésére ne lenne jótékony hatással a nevetés.
A szív- és érrendszeri problémák ellen komoly védelmet nyújt. Jelentős mennyiségű nitorgén-oxid szabadul fel szervezetedben, ami serkenti a véráramlást, és megkönnyíti a szívizom munkáját. A Marylandi Orvosi Egyetem 300 résztvevőt vizsgált, a csoport fele már elszenvedett egy szívrohamot, vagy érműtétet végeztek rajta, míg a csapat másik fele egészséges volt. Részletes személyiségelemző kérdőívet töltöttek ki, és az eredmény szerint a szívbetegek lobbanékony, ellenséges vagy pesszimista jellemzőkkel rendelkeztek, míg az egészségesek képesek voltak optimistán megközelíteni a problémákat.
A nevetés kedvezően szabályozza az anyagcserét, megfigyelések szerint a diabétesszel együtt élők vércukorszintje sokkal kiegyensúlyozottabb, ha naponta több derűs percet élvezhetnek. Súlyfeleslegedtől is könnyebben megszabadulhatsz a hatására – nem csoda, hiszen számtalan izmot megmozgat.
Az emelkedett endorfinszint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító erejével mérsékli a reumatikus tüneteket, a feszültségoldó hatás pedig enyhíti az álmatlanságot.
A vírusfertőzések és a daganatos megbetegedések ellen a nevetés immunrendszered erősítésével veszi fel a harcot. Általa megsokszorozódik azoknak az antitesteknek a száma, amelyek a sejtkárosító anyagokat pusztítják.
A leghosszabb életű népcsoportok alig ismerik a gyógyszereket. Helyette megőrizték a képességüket, hogy nehéz helyzetekben sem veszítik el jó kedélyüket és derűlátásukat.

A nevetés tanulható!

Joggal kérdezheted, hogyan lennél képes gyakrabban nevetni, ha épp semmi okod nincs rá. A megoldás kulcsa az agyműködés és a testi reakciók visszacsatolásában rejlik.
Humoros jelenetet látva agyad üzenetet küld a nevetésben részt vevő szerveknek, és automatikusan beindul a folyamat. Szerencsére ez fordítva is működik: ha mesterségesen nevetésre készteted magad, az agyban is megkezdődik a boldogságfokozó hormonok termelődése, és rövidesen az erőltetett nevetés természetessé változik. Ehhez némi gyakorlásra lesz szükséged, kezdetben furcsán érezheted magad a kényszerített jókedvtől, ám hamarosan tapasztalod, hogy valóban képes vagy felszabadultan kacagni.
A nevetésterápia gyakorlatát egy indiai orvos, dr. Madar Kataria fejlesztette ki. „Nevető jóga” névvel csoportos foglalkozásokat szervezett, és idővel világszerte elterjedt a hatékony módszer. A résztvevők ismételten nevetnek, tapsolnak és énekelnek, amit speciális légzőgyakorlatok kísérnek, és a záró relaxáció sem marad el. Megtanulják, hogyan válik a mesterséges nevetés valóságossá, és kellemesen ellazult állapotba kerülnek.
Hasonló klubok előtted is nyitva állnak, érdemes kipróbálnod a módszert egy vidám társaságban. A hétköznapokban is fedezd fel a gyógyító nevetésre okot adó alkalmakat! Egy vígjáték, egy mókás társasjáték családi vagy baráti körben és egy reggeli mosoly a tükörben átprogramozza sejtjeid működését – a hosszabb és egészségesebb élet felé.

Forrás:http://www.otvenentul.hu/egeszseg/58255