Az abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat 1986-ban alakult, akkor még Laár pour Laár Társulat néven, Galla Miklós vezetésével. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, amelyek országunk kulturális hétköznapjaiban, a gondolkodni, és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta művészi forradalmat indukáltak.

Előadásaikat a kezdeti időszakban elsősorban egyetemisták, főiskolások látogatták. Második törzshelyük a Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában volt. A fiatalok özönlöttek fellépéseikre, körükben vált először népszerűvé a L’art pour l’art.1991-ben a Társulat elkészíthette első, önálló tévéműsorát,mely nagy áttörést jelentett számukra, hiszen új lehetőségeket tárt fel, hisz teljesen újszerű megoldásokra sarkallta a kreatív csapatot.

Sok-sok képi ötlet, addig nem alkalmazott vizuális poén jelent meg műsoraikban. Később megszületett a Besenyő család. Törvényszerű volt, hogy a képernyő műfaját ízlelgető, állandóan kísérletező L’art pour l’art kreativitása meghozza igazi gyümölcsét. Az akkor még csak „geg-girl”-ként, íróként közreműködő Szászi Móni alapötlete, és a közös kidolgozás nyomán indult útjára a népszerű abszurd „szappanopera”, amely egy csapásra országos népszerűséget hozott a Társulat számára. A L’art pour l’art divattá vált.

Galla Miklós és Nagy Natália a Holló Színháznak is tagjai voltak, emiatt a két társulatot gyakran összekeverték és sokan tévesen „angol humorként” határozták meg a L’art pour l’art stílusát is. Ez azért helytelen, mert a L’art pour l’art kizárólag saját szerzeményű műveket adott és ad elő.

A L’art pour l’art lemezek aranylemezek lettek, televíziós műsoraik bekerültek a legnézettebb műsorok közé. Kétségtelen, hogy a Társulat eredetiségével beíródott a hazai humor nagykönyvébe. A Rádiókabaré 1998-as Humorfesztiválján (melynek zsűrijében Dolák-Saly Róbert is jelen volt) erősen érződött a Társulat hatása: a pályaművek jelentős részébe bekerültek a L’art pour l’art-os jellegű poénok és az abszurd nyelvi fordulatok.

1996, -97-ben személyi változások történtek a Társulat háza táján. A közönség, sőt a szakma is azt hitte, hogy Galla Miklós, majd Nagy Natália távozása a Társulat végét jelenti. Csak azok bizakodtak a túlélésben, akik közelről ismerték a művészcsoport belső működését, hiszen tudták, hogy az alkotófolyamatban meghatározó, legtermékenyebb szerzők a csapatban maradtak.

Színházi estjeiken, televíziós műsoraikban kizárólag csak saját írásaikat adják elő. Ilyen értelemben a L’art pour l’art Társulat a színtiszta magyar abszurd humort játszó színház egyetlen képviselője.

A Társulat művészi megnyilvánulási lehetőségeit jelentősen tágítja az, hogy tagjai nagyrészt zenészek. Így nemcsak színházi esteket játszanak, hanem, ha kedvük tartja, élő koncerteket is adnak zenésztársakkal kiegészülve. Különlegesen sokrétű és sikeres művészi teljesítményük elismeréseképpen 1997-ben megkapták az év legjobb produkciójának járó Huszka Jenő-díjat.

A Társulat ma is dolgozik, törzshelye változatlanul a Budapest Bábszínház, ahol rendszeresen játsszák új darabjaikat. Ezekkel az előadásokkal turnéznak minden évben az ország nagyvárosaiban is. A 2006-ban húsz éves - állami támogatás nélkül működő - vándorszínház szinte példátlan sikersorozatának egyik titka valószínűleg az, hogy mindig nagy műgonddal, igényességgel készültek a közönséggel való találkozásokra.

A Társulat minden évben jelentkezik új színházi esttel. Ezek visszatérő részei a Besenyő család-jelenet, Naftalin Ernő ötlettára és Dolák-Saly diavetítései, melyeknek során régi, jól ismert történetek diafilmváltozatához mond Leopold figurájának hangján narratív szöveget - kellőképpen elferdítve a képen látható eseményeket.

Legelső - és talán mind a mai napig legnépszerűbb - televíziós műsoruk az 1991-ben indult Vastyúk is talál szeget. A sorozat címe is nyelvi játék, elferdítve a Vak tyúk is talál szemet közmondást. Az 1996-ban lezárult szériában ismerkedhettünk meg először a Besenyő családdal és Pandacsöki Boborjánnal. Minden epizód körülbelül fél órás volt. A sorozat minden részét a Társulat írta - néha az akkor még nem tag Szászi Móni ötleteivel, jeleneteivel kiegészítve - és Koós György rendezte. 1998-ban az mtv A kulcs című műsorának részeként 5-6 perces rövid Besenyő család-jeleneteket adott elő a Társulat. Ugyanezen évben, már Pethő Zsolttal és Szászi Mónival kiegészülve újra útjára indították a Vastyúk is talál szeget című műsort, mely összesen négy epizódot foglalt magába. 2000-ben Nooormális?! címmel folytatódott a hasonló szerkezetű és összeállítású műsor a TV2-n 2002-ig.

Mind a színházi esteken, mind a tévéműsorokban megjelennek a társulat tagjainak dalai. Azonos bennük, hogy a szövegeik abszurd témákra épülnek, a megfogalmazás vagy a hangszerelés pedig humoros. Nagyjából elkülöníthető a három dalszerző stílusa. Dolák-Saly számai meglehetősen rockosak, hangszerelésük gitárra épül, a témájuk nagyon gyakran a szerelem. Laár számai inkább könnyedebb hangvételűek, a témák pedig nagyon változatosak: a lábvíztől egészen a szerelem leírásáig. Pethő Zsolt a másik két taghoz képest kevés dal szerzője; azoknak jellemzője azonban az egyszerű dallamvilág és kevesebb nyelvi poén, de sok abszurd ötlet található a szövegekben. Szászi Móni nem ír saját dalokat.