Antal Imre a magyar televíziózás és humor meghatározó egyénisége volt.  1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. (Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek akkori törzshelyén, a Fészek Klubban) A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. Élete azonban az 1960-as évek végén egzisztenciális válságba került, mivel jobb kezének ujjait ízületi gyulladásból eredő görcs gyötörte. Ezután jelentős váltás következett az életében, mégpedig a televízió világa. Első műsora egy „házaspárbaj” volt, melynek debütálása hatalmas sikert aratott, így megkapta a Halló fiúk, halló lányok! című ifjúsági show vezetését is. Hosszú ideig vezette Vitray Tamással közösen a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb műsora, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett.

Krónikus ízületi fájdalmai mellett személyes drámáját a vele közös háztartásban lakó édesanyja halála tetézte. Ezután lelkiállapota megrendült, betegségek gyötörték, trombózist kapott, orra eldeformálódott. A Szeszélyes évszakok gyártója, a Szféra TV segített a művészen, speciális műtéttel új orrot kapott, ami visszaadta életkedvét. Ekkor azonban a Magyar Televízió hirtelen levette műsoráról legnépszerűbb produkcióját, s Antal munka nélkül maradt. Ekkor jó barátja, Jenei József szentendrei házába invitálta a humoristát.

2006 őszén sikeresen zárultak az RTL Klub és a Szféra TV tárgyalásai, és Antal Imre ismét kamerák elé állhatott a Szeszélyessel. A műsorvezető öt adás leforgatása után, betegségére hivatkozva visszavonult a műsor vezetésétől.2008-ban a műsort végleg befejezték, ami a 28 éve tartó Szeszélyes évszakok végét jelentette.

Daganatos betegség következtében hunyt el.A halála előtti két hónapban a Hospice alapítvány kórházában kezelték. A művészt az MTV és az RTL Klub is saját halottjának tekintette, mindkét csatorna emlékműsort közölt róla elhunyta estéjén.

Temetése 2008. április 26-án volt Budapesten.

Díjai, elismerései:

• Liszt-verseny, I. helyezés (1966)
• Busoni-verseny, Bolzano, II. helyezés
• VIT-díj (kétszer)
• Erkel Ferenc-díj (1984)
• Érdemes művész (1988)

Könyvei, lemezei:

1991-ben jelent meg Pami című kötete (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták), 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei. – Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel, az MC Papa és a Handa banda formációval pedig megjelentette a No limit című rap albumot.

Filmjei:

• Szűzijáték (2006)
• Titkos hely (2003)
• A titkos hely (2002)
• Zene nélkül mit érek én? (1997)
• Johann Strauss: A denevér (1988)
• A Lusitania elsüllyesztése (1985)
• Csoport és közösség (1982)
• Második otthonunk: A munkahely (1978)
• Tíz év múlva (1978)
• Második otthonunk: Az áruház (1977)
• Második otthonunk: Az SZTK (1977)
• The Fixer (1968)
• Bors (1968), sorozat
• A Hamis Izabella (1968)