A nevettetés, szórakoztatás nem feltétlenül női műfaj. Sokkal kevesebb híres női humoristát, komikust tudunk mondani, mint férfit. Ez nem feltétlenül van így jól, ezért mindig öröm, ha jön egy hölgy, aki megnevettet.

Szűcs Édua ezt teszi, méghozzá egy piszok nehéz műfajban, a karikatúráéban. Teszi ezt sajátosan, jellemző stílussal, jellemző figurákkal és jellemző (nagyon-nagyon női) humorral. Nem politizál, tudtommal sosem rajzolta le sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort, se senki mást, rajzolt viszont királyokat, udvari bolondot, ördögöt, angyalokat, úgy, hogy amit mondani akar, annak aktualitása lesz (kár) hosszú évek múlva is.

A humor képessége sok kellemetlen helyzeten átsegítetheti az embert életében. Ha a kínos helyzeteket kellő öniróniával éljük meg, könnyebben átlendülhetünk azokon.

Ezt vallja Rudolf Péter színész-rendező is, akinek eszébe is jut egy történet azokból az időkből, amikor négy-öt évvel ezelőtt a Vörösmarty Színház Pelikán Kamaraszínházában játszották az És Rómeó és Júlia című darabot. Történt ugyanis, hogy Rudolf Péter cipőtalpa levált, történetesen az előadás első perceiben, melyre a művész így emlékszik vissza:

– A közönség első soraitól mindössze fél méterre játszottunk, minden feltűnik ilyen távolságból.

Világlátása sokat változott az idők alatt. A felszabadító szovjet csapatok a nyilasok elől bujkáló zsidóknak valóban elhozták a szabadságot (noha később kamatostul vették vissza). Nevelkedett a Rákosi Mátyás Gyermekotthonban, tanult a Gorkij Orosz Iskolában, ’56-ban még kommunista plakátot ragasztott, ’57-ben még oroszul tanult, tagja volt a Braun Éva KISZ szervezetnek, 1965-re viszont már jelenthettek estjeiről. Meg is tették. Már aki értette a célzást.

A magyar humor egyik fura fazonja Sándor György, Sándorgyuri, humorista, moralista, ahogy ő összevonta: humoralista. Az idősebbek önálló előadóestjeiről emlékezhetnek rá, a kevésbé idősebbek tv-s szerepléseiről, jellemzően, ismertebb nevén a Burda jelenetről, ahol kötésminta alapján próbálta útba igazíttatni magát a Blaha Lujza téri aluljáróban. A fiatalok szinte sehogy.

1938. április 4-én született, a sors furcsa fintoraként. (Már hogy ezen a napon.

Az itthoni filmes berkeket mostanság Kabay Barna Szuperbojz című filmje borzolja, melynek forgatókönyvírója a Showder Klubból ismert Litkai Gergely.

Sok oldal, nyilatkozik a filmről, az index.hu, és az origo is megírja véleményét, nem kímélvén a rendezőt,és a szereplőket sem.

Nézzük a szigorú tényeket: a hétvégén a filmet a fővárosban 2834 elszánt mozizón kívül nemigen nézték meg. E szám alapján a film a 8. volt a toplistán, a bevétel alapján a 11.