Építőipari Technikumot végzett (1966), később kőművesmesteri vizsgát is tett. Műszaki rajzoló a Szegedi Tervező Vállalatnál, építésvezető a csengelei Egyetértés Téesznél. Ezután segédmunkás, kisiparos, kertész és újságkézbesítő foglalkozásokkal próbálkozott.

1963–1975 között a Délmagyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája.

A 80as évek legmeghatározóbb, legsikeresebb paródia együttese a Voga-Turnovszky duó volt, mely Voga János és Turnovszky Tamás nevével fémjelzett. Főként popparódiáikkal váltak ismertté.

1988-ban megjelent albumuk, Poppardiák címmel, melyen eredeti szerzeményeik napi aktualitásokat és általános emberi problémákat feszegetett. Paródiáikkal a 80-as évek magyar és külföldi előadóművészeit figurázták ki, ezzel egy teljesen új, sikeres műfajt teremtve.

A HVG címlapjainak készítésében is közreműködő Kőhalmi Zoltán humorista vehette át idén júniusban, a szakmájának legnagyobb elismerését jelentő Karinthy-gyűrűt.

Ez az első gyűrű, amit életemben kaptam" - mondta Kőhalmi Zoltán. Hozzátette: örül, amiért nem egy holdfényes éjszakán, a desszertből kikanalazva kellett a gyűrűre rábukkannia. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy nem a puding próbája az evés, hanem az evés próbája a puding.

A szentesi születésű (született: 1977. október 29.) fiatalember gyermekkorának meghatározó élményei szülővárosához és a Tisza túlsó partján fekvő Csongrádhoz kötik. A gimnáziumot Szegeden végezte, majd a BME Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, a diploma megszerzése után azonban egy percig sem dolgozott szakmájában.

Első évfolyamos hallgató volt, amikor a Magyar Rádió Humorfesztiváljának egyik győztese lett. Kezdetben groteszk, ironikus írások szerzője, később próbálkozik csak meg a stand-up comedy műfajával, és sikerrel debütál a Godot Dumaszínházban, azóta elsősorban itt láthatjuk őt.

Ha már a magyar humorról írunk, soroljuk fel a magyar viccek szereplőit, természetesen a teljesség igénye nélkül:

• Móricka, az agyafúrt, vásott (eredetileg zsidó) kölyök, a legtöbbször szexuális tárgyú észrevételekkel
• Pistike, ugyancsak kölyök, de inkább kicsit buta
• Arisztid és Tasziló, (hajdani) arisztokraták
• Nyuszika, állatos viccek (többnyire agyafúrt) hőse
• Jean, a hülye gróf hülye inasa
• Kohn és Grün, zsidó barátok
• az agresszív Kismalac állatos, többnyire abszurd viccek agresszív hőse
• a szőke nő, az ostoba, műveletlen, de a szépségére roppant beképzelt nő
• a rendőr, aki műveletlen és faragatlan
• a skót, a zsugori, merev ember
• székely és családja (fia, felesége stb.), sajátos az észjárásuk, a férfiak különösen higgadtak és kevés beszédűek
• az anyós, aki kellemetlenkedik, gonosz, de legalábbis rosszkor van rossz helyen
• mindenkori politikusok, közéleti személyiségek
• egy-egy ember különböző nemzetekből, akik rendszerint versengenek valamiben, vagy eltérő szokásaikról beszélgetnek

A szocializmus késői évtizedeiben heti, havi rendszerességgel három, aktualitásokkal foglalkozó humorforrás működött a különböző médiumokban. Hallgathattuk a Rádiókabarét, nézhettük a Parabolát és olvashattuk a Ludas Matyit. Készítőiknek tudni kellett, hogy „hol a határ” meddig mehetnek el a szocializmus építő jellegű kritizálásában. Rajtuk múlott az is, hogy meddig tudják ezt a határt, erejük, bátorságuk, vagy éppen diplomáciai érzékük által minél kijjebb tolni.

A ’70 évektől a rendszerváltásig Árkus József volt felelős szerkesztő – műsorvezetőként a Paraboláért, illetve főszerkesztőként a Ludas Matyiért.

Ki ne emlékezne Peterdi Pál sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író szlogenére „A láb mindig kéznél van”. Peterdi Pál 1925. február 25-én született, Budapesten.

Felejthetetlen Tücsök és Bogár című rovatára, amelyben az olvasók által lefotózott és beküldött, nyelvi hibás vagy groteszk utcai vagy termékfeliratokat ironikus kommentárokkal kiegészítve adta közre.

Fiatalon vízilabdázott, majd 1948-ban vízilabda edző, majd úszóedző lett, 1963-67 között az öttusa válogatott felkészítésében dolgozott sikerrel.

1951. április 14-én született Budapesten.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte.

1975-ben jelentkezett a „Riporter kerestetik” című tehetségkutató műsorba, ahol harmadik helyezést ért el. Első bejelentkezésekor olyan volt, mint később bármikor: laza, szellemes, felkészült, hiteles. 1977-83-ig a Magyar Rádió ifjúsági osztályán dolgozott, 1983-tól a társadalom-politikai szerkesztőség munkatársa, valamint az Ablak (melyben mindig volt egy "kínai mondása") állandó műsorvezető-riportere lett.