Kabos László a Nemzeti Színház rendezőjétől, Bálint Lajostól leste el a mesterség csínját-bínját.

Korán világossá vált, hogy habitusánál és rátermettségénél fogva inkább a vidámabbik oldaláról közelíti meg a színpadot:

Interjú Kabos Lászlóval

Aranyosi Péter, a Rádiókabaré munkatársa és az Esti Showder dizájncenterének felelőse szintén állandó fellépője a Dumaszínháznak, amúgy szenvedélyes stratégiai játékos. Vendéglátósnak tanult, azután meg tanárnak, innen szinte egyenes út vezetett a rendezvényszervezéshez, a rádióba, majd a televízióhoz. Végül a Godot színpadán kötött ki...

Litkai Gergely, a magyar humorkultúra egyk legtermékenyebb letéteményese civilben jogász, és mintegy mellékesen a Comedy Central főszerkesztője, a Godot Dumaszínház elindítója, ezzel a magyar stand-up comedy kultúra megteremtője, az Esti Showder és a Showder klub társszerzője.

Író, forgatókönyvíró, neve feltűnik a A világ 99 legkevésbé ismert csodájának szerzői közt is...

Ismered Litkai Gergelyt?

Bagi Ivánnal a gimnáziumban ,,botlottak egymásba", majd számos iskolai fellépés után döntöttek úgy, hogy egy saját, önálló számmal próbálkoznak a rádiókabaréban. Jelentkeztek Sinkó Péter szerkesztõnél - ekkor még csak 1996-ot írunk -, aki másnap egy nyilvános rádiófelvételen rögtön a ,,mélyvízbe" dobta õket. A debütálás jól sikerült, hiszen onnan hívta át a fiúkat Farkasházy Tivadar és Verebes István egy esti televíziós mûsorba (MTV Zártosztály).

1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fõvárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

1946. július 22-én született Budapesten, eredetileg Markstein családnéven a magyar kabaréélet egyik legnagyobb humoristája, Markos György. A nevettetés képessége családi hagyománynak számított, hiszen édesapja Markos József, ismertebb nevén Alfonzó volt. A Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, mely után a Színház- és Fimmûvészeti Fõiskolára vették fel, de tanulmányait nem tudta befejezni.

Folyamatos hiányzásai és komolytalankodása miatt két év után eltanácsolták, ehhez az eseményhez kapcsolódik egyik legendás mondása:

?Attól, hogy kirúgtak a színmûvészetirõl, még lehetek tehetségtelen."

Tanulmányait végül az ELTE bölcsészkarán fejezte be.

Kazal László

Született:
1911. február 27. Budapest, Magyarország
E lhunyt:
1983. május 10. Budapest, Magyarország

1929- Rákosi Szidi színiakadémiáján végez
1930- kartáncos a Bethlen téri színpadon
1931-33 vidéki vándorlás
1933-35 Miskolci Színház
1936- pestre kerül, kávéházi táncdalénekes
1937-1940 - Royal, Városi, és az Operettszínházban, Budai Színkör,
1938 - Tonalit Gramophon Rt.

?Hoffmann Géza 1936. július 2-án született Kõbányán, Budapesten.

?Édesanyja Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében mûvezetõ. Valószínûleg tõle örökölte kitûnõ zenei hallását.

?Édesapja Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetõje, tõle a humor érzékét kapta. Húga Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

?Általános iskolai tanulmányait a kõbányai Maglódi úti iskolában végezte.