Március 29-én, Rejtő Jenő születésének százkilencedik évfordulóján az író szellemiségéhez hű programot szervez a budapesti Bethlen Téri Színház és a Stand Up brigád. Az este 7 órakor kezdődő 24 órás maratonon változatos műfajú, humoros produkciókat láthat a közönség.

Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten, Reich Jenő néven. Légiós-, western- és bűnügyi regényeinek köszönhetően az egyik legolvasottabb magyar íróvá vált, amiben nagy szerepe volt sajátos humorának is.

Priznic – lay-down comedy – ágy felvonásban

 

A Tünet Együttes 21. századi Hacsek és Sajó párosának lay-down comedy-je 2013 áprilisában a Thália Színház Arizona Stúdiójában látható a Független Thália Projekt keretében. Az évadban utoljára!

 

A Priznic két ágyban fekvő ember, egy 21. századi Hacsek és Sajó páros sziporkázó nyelvi humorral átitatott párbeszéde, amelybe szervesen illeszkednek mindenféle szervek, testi és lelki nyavalyák, hipochondria és a nagy semmit színező élet- és betegségfüllentések.

 

A Markos–Nádas duó „fennállása" óta legendák keringenek arról, hogy a páros első tagja mennyire fogához veri a garast. Sokak szerint Markos anyagiassága miatt bomlott föl a sikeres kettős fogat, mások abban látják az okot, hogy Nádas túl sokszor nézett a pohár fenekére.

 

A Hugyosjózsi szülei, avagy A Markos–Nádassztori szerzője, Nádas György (49) állítja, hogy a lámpaláza leküzdése miatt öntött olykor fel a garatra, és hogy elviselje a Hugyosjózsi másik szülője, Markos György anyagiasságát és nehéz természetét.

A Magyar Televízió új tehetségkutató műsorral jelentkezik,a mostanában oly népszerű stand up comedy műfajában. Olyan 18. életévüket betöltött jelentkezőket várnak, akik  vonzalmat éreznek a műfaj iránt és kipróbálnák tehetségüket a televízióban is.

 

Nagy Bandó András, Kern András, Gálvölgyi János…néhány név azok közül, melyek a Magyar Televízió tehetségkutató színpadán lettek országszerte ismertek és elismertek.

Az MTV Mondom a Magamét című új tehetségkutató műsorába most azok jelentkezését várjuk, akik humorban nem ismernek tréfát!

Múlt hét pénteken Bicskey Lukács, Pethő Kincső és Márkus Tibor a századeleji kávéházi hangulatot felidézveszórakoztatta a szombathelyi Palace Cafe közönségét egy kiadós kabaré esttel.

 

De nem késtél le semmiről, az ország egyik legjobb kluibjában minden szerdán humoros estekkel várják a hét közepére már kellően befáradt arcokat. A kaja jó, a társaság kellemes, a hely hangulatos, partyk, koncertek, vetélkedők...érdemes bepróbálni.

 

 

Kovács András Péter& Szomszédnéni

Rádiókabaré, kabaréklub, kabarématiné, showder klub, mindez archiválva!

Ezt kínálja nekünk egy jótékony blogger, akinek webnaplójában található többszáz felvétel közül választhatjuk ki (tölthetjük le, csomagolhatjuk ki és hallgathatjuk meg) a napi humorbetevőnket.

Tovább

Aki a klasszikus kortárs magyar tréfacsinálók legújabb produktumában szeretne megmártózni, jegyet válthat a Mikroszkóp színpad "Szójjá be" című közéleti kabaréjára is.

Mert színházba járni jó.

 

 

 

 

A könnye(se)n fogyasztható kultúra tehtséges szerzői, köztük Verebes István, Trunkó Barnabás és Sinkó Péter jegyzik az előadást, a nevettetők közt pedig feltűnik Straub Dezső és Lorán Lenke is, hogy csak a legnagyobbakat említsem.

 

Az áprilisban startoló Stand-Up szerdákon ismert, valamint fiatal, felfedezésre váró tehetségek csillantják meg komikus arcukat a rivaldafényben.

Felszámítoló Bank egyik könyvelõje, úgy is mint Bakonyi Birzovics Báródi Bárdosi Blitzinger Ernõ Ödön Oszkár, a bagdadi idõtolvaj, író és sikkasztó, lovag võlegény és karalábé, aki halálmegvetõ bátorsággal lép a nagy hatalmú színidirektor elé, leteszi elé a jelenetét... Salamon Béla pártfogásával a Terézkörúti Színpad háziszerzõje lett. Aki mer, az nyer címû zenés darabját százötvenszer adták elõ Honthy Hanna és Törzs Jenõ fõszereplésével, Úrilány szobát keres címû színmûve címszerepét Zilahy Irén játszotta, ebbõl 1937-ben film is készült.

Galla Miklós ( 1959. május 18-)

 

Édesanyja újságíró, édesapja közgazdász.

Iskolás éveire ugyan nem szívesen emlékszik vissza, mert saját bevallása szerint sem volt jó tanuló. Szerinte szinte semmi nem érdekelte azon tantárgyak közül, amit tanítani akartak neki. Csakis a zene foglalkoztatta, fõleg a Beatles és az Illés, mert azok voltak akkoriban a nagy kedvencei.

"Nagyon rossz tanuló voltam. Semmit sem akartam megtanulni abból, ami nem érdekelt, és hát semmi nem érdekelt abból, amit az iskolában tanítottak.

1953. november 20-án született, Budapesten id. Fábry Sándor és Kovácsy Éva második gyermekeként. Egy bátyja van. A belvárosban nõtt fel, családjával sokáig a Kodály köröndön lakott.

18 évesen, 1972. március 15-én benne volt abban a 200 fõnyi tömegben, amely a Batthyány-örökmécsesnél énekelte a Himnuszt, amiért többedmagával izgatás bûntette és szabálysértés miatt elõállította a BRFK. Emiatt az MSZMP KB Tudományos-Kulturális és Közoktatási Osztálya nem javasolta egyetemi továbbtanulásra, ennek ellenére mégis elkezdhette ugyanez év szeptemberében a Pécsi Tanárképzõ Fõiskolát, majd 1976-78 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-német szakán folytatta tanulmányait.

Gálvölgyi János

Gálvölgyi János és Gumbinger Mária gyermekeként született Budapesten, 1948. május 26-án.

Gálvölgyi János gyerekkorának "legvadabb" története:

"Ma már talán nehezen hihetõ, de kiskamasz korom legnagyobb élményét a vasárnapi villamosozások jelentették. A Csengery utcában laktunk, onnan a 6-ossal mentünk a Margit hídig, majd az akkor nagyon modernnek számító 2-essel a Boráros térig, és vissza. A mai srácok már nemigen emlékezhetnek rá, de akkoriban a budapesti villamosoknak nem ajtajuk volt, hanem egy felcsapható vaskorlát védte meg az utasokat attól, hogy lepotyogjanak.

1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fõvárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

1946. július 22-én született Budapesten, eredetileg Markstein családnéven a magyar kabaréélet egyik legnagyobb humoristája, Markos György. A nevettetés képessége családi hagyománynak számított, hiszen édesapja Markos József, ismertebb nevén Alfonzó volt. A Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, mely után a Színház- és Fimmûvészeti Fõiskolára vették fel, de tanulmányait nem tudta befejezni.

Folyamatos hiányzásai és komolytalankodása miatt két év után eltanácsolták, ehhez az eseményhez kapcsolódik egyik legendás mondása:

?Attól, hogy kirúgtak a színmûvészetirõl, még lehetek tehetségtelen."

Tanulmányait végül az ELTE bölcsészkarán fejezte be.

Kazal László

Született:
1911. február 27. Budapest, Magyarország
E lhunyt:
1983. május 10. Budapest, Magyarország

1929- Rákosi Szidi színiakadémiáján végez
1930- kartáncos a Bethlen téri színpadon
1931-33 vidéki vándorlás
1933-35 Miskolci Színház
1936- pestre kerül, kávéházi táncdalénekes
1937-1940 - Royal, Városi, és az Operettszínházban, Budai Színkör,
1938 - Tonalit Gramophon Rt.

?Hoffmann Géza 1936. július 2-án született Kõbányán, Budapesten.

?Édesanyja Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében mûvezetõ. Valószínûleg tõle örökölte kitûnõ zenei hallását.

?Édesapja Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetõje, tõle a humor érzékét kapta. Húga Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

?Általános iskolai tanulmányait a kõbányai Maglódi úti iskolában végezte.