A Ludas Matyihoz kötődik a magyar humorban a hivatalos politika és vezetés csipkelődő, szeretve-bírállak hagyományának bevezetése, ami a következő évtizedekben módszereiben folyamatosan finomodott, és az 1970-wa évek közepétől érte el virágkorát. Kezdetben ez súrlódásokhoz vezetett a politikával, utóbb azonban a rendszer hatalmasai megtanultak együtt élni ezzel, sőt használni. A lap szerkesztőinek egyik fontos feladata volt, hogy kitapintsák a határokat és mindig tudják, kivel és milyen intézményekkel nem szabad élcelődni, és mi az, amit nem bán a hatalom, sőt a kritizálásra való közigény rendszerhű kielégítésének minősül.

Badár Sándor 1962-ben született, Jászberényben. Színész és minden más foglalkozás, ami ezen kívül van. Általában egyenruhában játszik, de megszokta, mert 15 évig volt vasutas. A Vattatyúktól a Kontrollig számos filmben játszott, emlékezetesen. Fő témája saját élete, így körülbelül 40 évnyi nyersanyag vágott változatával ismerkedhet meg a nagyérdemű.

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium színészosztályába járt. Az iskola után 12 évig a vasútnál dolgozott. Utánozhatatlan karakterszínész.

A kolozsvári származású fiatalember vendége volt már az Esti Showderben Fábry Sándornak, állandó fellépője a Dumaszínházban, a legtöbbet ő árulja el magáról, alábbi szavaival:

"Felméri Péter vagyok, nem véletlenül. Amikor megszülettem még nagyon fiatal voltam, de most már ez egyre kevésbé érvényes. Ha minden gyereknek az az álma, hogy mozdonyvezető meg tűzoltó legyen, akkor lehet, hogy sohase voltam gyerek. Az óvodát az óvodában végeztem el, míg az iskolát az iskolában.

Beszéljünk most kicsit a magyar humor egyik tartópilléréről, mely évtizedekig szórakoztatta a magyar közönséget, nagyrészt politikai humorral. Igen, bizony, Ludas Matyiról, az ismert és évtizedekig nagyon is közkedvelt magyar szatirikus hetilapról beszélek, mely 1945 és 1992 között, azaz mintegy 47 (!!!) évig szórakoztatta a nagyközönséget. Az újság nagyrészt a Kádár János nevével fémjelzett kommunista rezsim „hivatalos” humorjának fő sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli élclapja.

A viccek tartalma is sokféle lehet. Többnyire olyan tartalmak kerülnek viccekbe, amelyek az emberek számára fontosak, valami oknál fogva azonban „normális módon” elmondhatatlanok. Ez a „valami ok” lehet politikai kényszer, lehet társadalmi közmegegyezés, vallásos tabu, prüdéria, vagy valamely létező szociális kapcsolat védelme. Utóbbira példák a házastársak közötti helyzetet karikírozó viccek. Párkapcsolati konfliktusai csaknem mindenkinek vannak. E konfliktusokból adódó feszültség levezetésének lehet eszköze egy másik (fiktív) párkapcsolat hajmeresztő konfliktusába való betekintés.

A vicc szó,mint tudjuk az azonos hangzású Witz német szó átvétele, jelentése rendszerint ismeretlen szerzőtől származó, csattanóval végződő, rövid, nevettető kitalált történet, gyakran párbeszédes alakban.

A vicc első közismert pszichológiai megközelítése Sigmund Freudtól származik. 1905-ben megjelent A vicc és viszonya a tudattalanhoz c. esszéjében az általa megalkotott pszichoanalízis rendszerén belül elemzi a vicc, ill. a reakcióként produkált nevetés jelenségét, számos példát felsorakoztatva.

Politika, botrány, dunaparti dumaparty, bulvár, pletyka sztárhegyek – ez a Heti Hetes! Ezek a sorok minden tévénéző számára ismerősen csenghetnek, hiszen immáron tíz év óta minden vasárnap felcsendülnek, mielőtt a humor nagyágyúi fölött kigyúlnának a fények és megkezdődne a hét legérdekesebb történéseinek szubjektív, humoros kielemzése – Heti hetes módra.

A Dolák-Saly Róbert - Laár András alkotta csoport teremtette meg. A Tyúkszínház az anya-társulat, a L'art pour l'art két tagjából áll. Sajátos stílus jellemzi műsorukat, melyben humoros dalfeldolgozások és improvizációk is helyt kapnak.

"Tyúkszínháznak hívunk minden olyan előadóművészi formációt, amely a L'art pour l'art Társulat legalább két és legfeljebb három tagját tartalmazza, valamint műsorokat ad országszerte."

Kiegészítve az idézetet, a következőket tennénk hozzá:

A Tyúkszínház összetétele mindig attól függ, hogy éppen ki van benne.

Az abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat 1986-ban alakult, akkor még Laár pour Laár Társulat néven, Galla Miklós vezetésével. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, amelyek országunk kulturális hétköznapjaiban, a gondolkodni, és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta művészi forradalmat indukáltak.

Előadásaikat a kezdeti időszakban elsősorban egyetemisták, főiskolások látogatták.