A vicc szó,mint tudjuk az azonos hangzású Witz német szó átvétele, jelentése rendszerint ismeretlen szerzőtől származó, csattanóval végződő, rövid, nevettető kitalált történet, gyakran párbeszédes alakban.

A vicc első közismert pszichológiai megközelítése Sigmund Freudtól származik. 1905-ben megjelent A vicc és viszonya a tudattalanhoz c. esszéjében az általa megalkotott pszichoanalízis rendszerén belül elemzi a vicc, ill. a reakcióként produkált nevetés jelenségét, számos példát felsorakoztatva.

Politika, botrány, dunaparti dumaparty, bulvár, pletyka sztárhegyek – ez a Heti Hetes! Ezek a sorok minden tévénéző számára ismerősen csenghetnek, hiszen immáron tíz év óta minden vasárnap felcsendülnek, mielőtt a humor nagyágyúi fölött kigyúlnának a fények és megkezdődne a hét legérdekesebb történéseinek szubjektív, humoros kielemzése – Heti hetes módra.

A Dolák-Saly Róbert - Laár András alkotta csoport teremtette meg. A Tyúkszínház az anya-társulat, a L'art pour l'art két tagjából áll. Sajátos stílus jellemzi műsorukat, melyben humoros dalfeldolgozások és improvizációk is helyt kapnak.

"Tyúkszínháznak hívunk minden olyan előadóművészi formációt, amely a L'art pour l'art Társulat legalább két és legfeljebb három tagját tartalmazza, valamint műsorokat ad országszerte."

Kiegészítve az idézetet, a következőket tennénk hozzá:

A Tyúkszínház összetétele mindig attól függ, hogy éppen ki van benne.

Az abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat 1986-ban alakult, akkor még Laár pour Laár Társulat néven, Galla Miklós vezetésével. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, amelyek országunk kulturális hétköznapjaiban, a gondolkodni, és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta művészi forradalmat indukáltak.

Előadásaikat a kezdeti időszakban elsősorban egyetemisták, főiskolások látogatták.

Építőipari Technikumot végzett (1966), később kőművesmesteri vizsgát is tett. Műszaki rajzoló a Szegedi Tervező Vállalatnál, építésvezető a csengelei Egyetértés Téesznél. Ezután segédmunkás, kisiparos, kertész és újságkézbesítő foglalkozásokkal próbálkozott.

1963–1975 között a Délmagyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája.

A 80as évek legmeghatározóbb, legsikeresebb paródia együttese a Voga-Turnovszky duó volt, mely Voga János és Turnovszky Tamás nevével fémjelzett. Főként popparódiáikkal váltak ismertté.

1988-ban megjelent albumuk, Poppardiák címmel, melyen eredeti szerzeményeik napi aktualitásokat és általános emberi problémákat feszegetett. Paródiáikkal a 80-as évek magyar és külföldi előadóművészeit figurázták ki, ezzel egy teljesen új, sikeres műfajt teremtve.

A HVG címlapjainak készítésében is közreműködő Kőhalmi Zoltán humorista vehette át idén júniusban, a szakmájának legnagyobb elismerését jelentő Karinthy-gyűrűt.

Ez az első gyűrű, amit életemben kaptam" - mondta Kőhalmi Zoltán. Hozzátette: örül, amiért nem egy holdfényes éjszakán, a desszertből kikanalazva kellett a gyűrűre rábukkannia. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy nem a puding próbája az evés, hanem az evés próbája a puding.

A szentesi születésű (született: 1977. október 29.) fiatalember gyermekkorának meghatározó élményei szülővárosához és a Tisza túlsó partján fekvő Csongrádhoz kötik. A gimnáziumot Szegeden végezte, majd a BME Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, a diploma megszerzése után azonban egy percig sem dolgozott szakmájában.

Első évfolyamos hallgató volt, amikor a Magyar Rádió Humorfesztiváljának egyik győztese lett. Kezdetben groteszk, ironikus írások szerzője, később próbálkozik csak meg a stand-up comedy műfajával, és sikerrel debütál a Godot Dumaszínházban, azóta elsősorban itt láthatjuk őt.

Ha már a magyar humorról írunk, soroljuk fel a magyar viccek szereplőit, természetesen a teljesség igénye nélkül:

• Móricka, az agyafúrt, vásott (eredetileg zsidó) kölyök, a legtöbbször szexuális tárgyú észrevételekkel
• Pistike, ugyancsak kölyök, de inkább kicsit buta
• Arisztid és Tasziló, (hajdani) arisztokraták
• Nyuszika, állatos viccek (többnyire agyafúrt) hőse
• Jean, a hülye gróf hülye inasa
• Kohn és Grün, zsidó barátok
• az agresszív Kismalac állatos, többnyire abszurd viccek agresszív hőse
• a szőke nő, az ostoba, műveletlen, de a szépségére roppant beképzelt nő
• a rendőr, aki műveletlen és faragatlan
• a skót, a zsugori, merev ember
• székely és családja (fia, felesége stb.), sajátos az észjárásuk, a férfiak különösen higgadtak és kevés beszédűek
• az anyós, aki kellemetlenkedik, gonosz, de legalábbis rosszkor van rossz helyen
• mindenkori politikusok, közéleti személyiségek
• egy-egy ember különböző nemzetekből, akik rendszerint versengenek valamiben, vagy eltérő szokásaikról beszélgetnek

A szocializmus késői évtizedeiben heti, havi rendszerességgel három, aktualitásokkal foglalkozó humorforrás működött a különböző médiumokban. Hallgathattuk a Rádiókabarét, nézhettük a Parabolát és olvashattuk a Ludas Matyit. Készítőiknek tudni kellett, hogy „hol a határ” meddig mehetnek el a szocializmus építő jellegű kritizálásában. Rajtuk múlott az is, hogy meddig tudják ezt a határt, erejük, bátorságuk, vagy éppen diplomáciai érzékük által minél kijjebb tolni.

A ’70 évektől a rendszerváltásig Árkus József volt felelős szerkesztő – műsorvezetőként a Paraboláért, illetve főszerkesztőként a Ludas Matyiért.